A Balatonfüredi Állami Szívkórház szakmai fejlődésének rövid története
Prof. Dr. Veress Gábor korábbi főigazgató főorvos
A füredi szénsavas források vizét már több mint 300 éven keresztül fürdőzésre és ivókúraként hasznosították. Az egész fürdőtelepet a 19. század végéig „savanyúvíz” elnevezéssel illették.
Történelmi, kulturális szerepe a reformkorban vált igazán jelentőssé, a politikai és irodalmi élet egyik központja lett. Számos közismert külföldi és magyar beteg keresett gyógyulást, pihenést és kikapcsolódást a fürdőhelyen. 1926 óta rendeznek orvos-kongresszusokat Balatonfüreden. Ezeknek a kongresszusoknak a folytatása napjainkban a Magyar Kardiológiai Társaság (MKT) évente májusban sorra kerülő kongresszusai.
Az intézet szakmai fejlődésében 3 lényeges fordulópontot lehet kiemelni:
- Erzsébet Szanatórium kialakulása az 1900-as évek kezdetén.
- A kardiológiai rehabilitáció indítása az 1970-es években.
- Az invazív kardiológia megteremtése és a megyei sürgősségi kardiológiai ellátás szervezése és működése Veszprém-megyében az 1990-es évektől.
- 1911-ben Balatonfüred gyógyfürdő jellegű minősítést kap, miszerint a szénsavas fürdők kedvező hatásúak lehetnek a szív és érrendszeri betegek kezelésében. Híres orvosok (Dr. Orzovenszky Károly, Dr. Mangold Henrik, Dr. Sümegi József) fejlesztik és alkalmazzák az újabb gyógykezeléseket Balatonfüreden. A bencés rend kezében levő fürdőtelepen 1912-13-ban a pannonhalmi főapát, Hajdu Tibor vezetésével, hatalmas átalakításokat végeznek és ekkor elkészül az Erzsébet Szanatórium. Dr. Schmidt Ferenc, az intézmény akkori főigazgatója, az intézet átadásakor az alábbiak szerint nyilatkozott: „Ez az új intézmény Füred jövendő nagyságának alapját alkotva és tovább fejlesztve Balatonfüredet világfürdővé tenni lesz hivatva. Így fogja szolgálni a gyógyfürdő egyetlen célját, a betegek érdekét, azok javulását és gyógyulását”. 1926-ban itt gyógyult Rabindranath Tagore, híres indiai Nobel-díjas költő és ekkor született a mondás: „Balatonfüred a szívbetegek Mekkája.”
- A modern értelemben vett kardiológiai rehabilitáció hazánkban a WHO (Egészségügyi Világszervezet) támogatásával 1970-es évek elején elindított nemzetközi programba való belépésünkkel vette kezdetét. Az Országos Kardiológiai Intézet és a balatonfüredi Állami Szívkórház munkatársainak köszönhetően a kardiológiai rehabilitáció hazai elméleti alapjainak és gyakorlatának kidolgozása mellett gondos elemző munka indult meg, hogy a betegek funkcionális állapotának és életminőségének javítása mellett a munkaképesség javítása terén is kedvezőbb helyzet alakuljon ki. Dr. Debrőczy Tibor főigazgató főorvos „A balatonfüredi Állami Kórház 20 éve. 1949-1969” című könyvében egyértelműen kifejtette, hogy szükséges volt Magyarországon egy kardiológiai rehabilitációs központ létesítése Balatonfüreden, mely megfelelő szakemberekkel és műszerekkel biztosítja az akut kardiális eseményt elszenvedett betegek számára a kórházi kezelések után az átmenetet a rendes élet- és munkakörülményekhez való visszatéréshez. A mozgástherápia, szénsavas fürdők hasznossága mellett hangsúlyozta a betegek psyches problémáinak rendezését és betegségtudatukkal való foglalkozások jelentőségét. 1972-ben id. Dr. Endersz Frigyes, Dr. Ludwig Géza, Dr. Berényi István vezetésével a posztinfarktusos betegek komplett rehabilitációs programja Magyarországon elsőként Veszprém megyében indult el.
- Dr. Veress Gábor főigazgató főorvos 1996-tól napjainkig vezeti az intézetet, és a szívbetegek átfogó, széleskörű rehabilitációját, vagyis a multifaktoriális szekunder prevenciót (mozgásterápia, dietoterápia, pszihoterápia, életmód-változtatás, gyógyszer-adherencia, stressz-menedzsment, dohányzásról leszoktatás) a napi rutinmunka részévé tette, és számos könyvben és hazai és külföldi tudományos közleményeivel népszerűsítette. Közvetlen munkatársaival (Dr. Berényi István, Dr. Strommer Mátyás, Dr. Simon Attila, Dr. Apró Dezső, Dr. Faluközy József, Dr. Masszi József, Dr. Fogarassy György, Dr. Bujáky Csaba, Dr. Aradi Dániel, Dr. Kelemen Barbara, Dr. Endersz Frigyes, Dr. Szeles Éva, Dr. Tihanyi László) az utóbbi 22 évben jelentősen emelték a gyógyító és tudományos munka színvonalát egyidejűleg az intervenciós kardiológiai beavatkozások lehetőségének megteremtésével és annak folyamatos biztosításával. A coronaria katéterezés rutinszerű bevezetése, a stent beültetések megvalósítása, a szívelektrofiziológia kiterjesztése, a katéteres abláció alkalmazása, pacemaker- és ICD implantáció, a mintaszerűen kialakított ikerműtőblokk új és régi szakemberek bevonásával európai szintű nonstop sürgősségi kardiológiai ellátást biztosít Veszprém megye (régió) szívbetegeinek.
Fentiekkel kapcsolatban Dr. Veress Gábor és Dr. Berényi István szerkesztésében (2001) „A Balatonfüredi Állami Szívkórház az évezredfordulón” című kötet az intézet újkori történetét foglalja össze. 2008-ban megjelent könyvük címe „A Szanatóriumtól a Szívkórházig”, ahol a Szívkórházban folyó multidiszciplináris kardiológiai rehabilitációs tevékenységet elemzik, és a regionális sürgősségi (PCI, stentbeültetések) és invazív, definitív kardiológiai ellátást mutatják be. Az intézet 100 éves évfordulójára (2013) megjelent „Az Akkor és Most” című könyv Dr. Veress Gábor szerkesztésében, ami a Szívkórház jelenlegi működését és szakmai tevékenységét részletesen mutatja be.
Napjainkban a Szívkórház, mint országos intézet (a budapesti Országos Kardiológiai Intézet társintézete), korszerű kardiológiai szakkórházként és rehabilitációs központként végzi tevékenységét, és progresszív egészségügyi ellátást nyújt mind a kardiológiai rehabilitáció, mind az aktív kardiológia és a sürgősségi invazív kardiológiai ellátás területén.
A Szívkórház meghatározott struktúrájával és személyzetével (6 kardiológiai rehabilitációs és 1 kardiológiai osztály intenzív részleggel, 3 műtő, járóbeteg ambulanciák, 43 orvos, 191 szakdolgozó, 151 gazdasági és műszaki dolgozó), területi ellátási kötelezettségével (TEK) és az érvényben levő beutalási indikációk alapján jól illeszkedik és integrálódik a regionális és országos egészségügyi ellátó struktúrába.
Az intézet fejlődése és törekvései a nemzeti egészségügyi stratégiával összhangban (2018) a progresszivitást is figyelembe vevő struktúraépítéssel jól szolgálják azokat a célokat, amelyek a régióban az országos szinthez méltányosan egyenlő, minőségi és magas színvonalú betegellátást és a rendelkezésre álló források legtöbb eredményt adó felhasználását eredményezik. E törekvések szoros összhangban vannak az országos célkitűzéseikkel, miszerint az ellátás területén cél a betegutak pontos meghatározása, a régiók kijelölése, az egyenlőtlenségek csökkentése, a várható élettartam növelése, az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a fenntartható finanszírozás feltételeinek megteremtése, a tervezési, fejlesztési döntések ésszerűsítése, a minőségi betegellátás fejlesztése, és az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának megszűntetése.
Európában már számos helyen jól működő kardiológiai rehabilitációs centrumhoz hasonlóan a területi kardiológiai ellátás mellett intézetünk kihasználja azt az egyedülálló és nagyszerű lehetőséget, miszerint az aktív intervencionális és sürgősségi ellátás után azonnali lehetőséget biztosít helyben a komprehenzív intézeti és ambuláns kardiológiai rehabilitációra.
Tekintettel arra, hogy a balatonfüredi Állami Szívkórház napjainkban népegészségügyi szempontból is kiemelt kardiológiai tevékenységet és a szívbetegek rehabilitációját végzi, ezért fontos, hogy országos intézetként továbbra is központi irányítás és felügyelet mellett folytassa tevékenységét. Az Állami Szívkórház vezetősége, orvosi kara, nővérek, szakdolgozók, gazdasági- és műszaki dolgozók valamennyien elkötelezettek, hogy tudásuk legjavát adva a jövőben is a szívbetegek gyógyításának szolgálatában álljanak és tevékenykedjenek.
Szerteágazó hazai és külföldi szakmai kapcsolatrendszerünk az intézetben végzett gyógyító munka színvonala, a graduális és posztgraduális egyetemi oktatás, módszertani és tudományos tevékenység mind meghatározzák a Szívkórház helyét és elismertségét az országos egészségügyi palettán és Európában is.
Balatonfüred, 2018. július 30.